Debrecen az ország második legnépesebb városa, így nem csoda, hogy évente többezer turista érkezik ide. Miután saját reptere is, van így a külföldiek számára sem akadály megcsodálni ezt a méltán híres települést. De vajon mik Debrecen nevezetességei? Cikkünkben részletesen bemutatjuk a legfőbb látnivalókat!
Debrecen nevezetességei
A városban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma évről-évre egyre nagyobb mértékben növekszik. Korábban még nem szerepelt az első tíz legnépszerűbb között, azonban az elmúlt időszakban ez megváltozott. De vajon minek köszönheti mindezt? Hát persze, hogy a rengeteg látnivalónak!
Nagyerdő
A debreceni Nagyerőben számos különleges és védett faj található meg. Nevét a 120 éves fákról kapta. Az erdőt még a 18. században nyilvánították parkká, 1939-től pedig védett területnek számít. A látnivalói között megtalálható a Békás-tó, a Millenniumi játszótér, a Nagyerdei Gyógyfürdő, a Csónakázótó, a Jégpálya, de még az Ötholdas Pagony is egyaránt. A Nagyerdőben nagyjából 7-800 védett növényfajt tartanak számon, amelyek nagy része a Nyírségre jellemző csak. Az állatok között pedig kettő fokozottan védett faj szerepel, illetve számos gerinces és gerinctelen egyedi is él ezen a részen. Jellemző a nagy hőscincér, a trocbogár, az ökörszem, illetve az aranyos bábrabló is egyaránt.
Déri Múzeum
A település egyik legnevezetesebb közgyűjteménye a Déri Múzeum. A történeti formákkal megépült múzeum a belváros egyik ékességének számít. A felújítás 2012-ig zajlott, azóta pedig számos állandó kiállítás ad neki otthont. Ezek között az egyiptomi, a fegyver-, illetve a néprajzi gyűjtemény is megtalálható. Jelenleg körülbelül 3000 egyedi muzeális darabnak ad otthont, amiket az év bármely szakában meg lehet tekinteni.
Szent Anna-székesegyház
A széktemplom 1764-ben épült meg, majd 1834-ben copf stílusban alakították át. Az építtetője Gróf Csáky Imre volt. Az épület 55 méter magas és a belvárosban található. A puha mészkőből épült szobrok korábban erősen megkoptak, így az 1900-as évek elején jelentősen helyre kellett azokat állítani. Ekkor készültek el a díszesebb kapuk és persze kovácsoltvas kerítések egyaránt. A főbejáratnál található továbbá Csáky Imre címere is.
Zsuzsi Erdei Vasút
Hazánk egyik legrégebbi, ma is működőképes kisvasútja a Zsuzsu Erdei Vasút. A városból induló mozdony 16 kilométeren keresztül halad végig a környék erdei és pusztás táján. A vonalat 1882-ben adták át, a személyszállítás azonban csak 1923-ban indulhatott el. Az útvonal érinti a Csereerdőt, a Haláperdőt, a Várhegyet, de még egy Turistaházat és a Nyírlugost is egyaránt. A kisvasút hivatalos napja április negyedik szombatja, amikor minden évben kisebb rendezvényt is tartanak a tiszteletére.